Mint autóiskolai oktató látom és tapasztalom, hogy az emberek nem figyelnek kellően a vezetésre, és az úttest egyenetlenségeire. A törvény ugyan kötelezne rá, hogy teljes figyelmet szenteljünk, úgy az autókezelésére, mint a forgalmi helyzetekre, útviszonyokra, és jelzőtáblákra. Minél nagyobb a levezetett kilo-méterek száma, annál figyelmetlenebbek vagyunk.

Ilyenkor tavasszal különösen nagy veszély leselkedik ránk, mert megjelennek az utakon a kátyúk. Ezeket a gödröket a fagy okozza, elég agy kis repedés az aszfalton ősszel, a fagy hatására tavaszra gödör lesz belőle. Minél több autó megy át rajta, annál nagyobb és mélyebb lesz. Általában az út szélén jelennek meg, de számítanunk kell rájuk az úttest közepén is. Ha meglátunk ilyet, rossz az első reakciónk. A többség elrántja a kormányt anélkül, hogy meggyőződött volna a mögötte, vagy mellette levő helyzetről. Ez a magatartás nagyon veszélyes, mert veszélyeztethetjük a közlekedés többi résztvevőjét. A másik típusú vezető pedig szinte sebességcsökkentés nélkül áthajt rajta, és ezzel jelentősen amortizálja autóját. Ez persze mindenkinek szíve joga. Itt van egy tévhit az emberek gondolkodásában, azt gondolják, hogy ha gyorsan átmegyek a kátyún kevésbé rongálódik az autó.

Milyen erők hatnak az autóra, ha kátyúba megy?

Az autón megkülönböztetünk rugózott tömeget /karosszéria + rakomány/, és rugózatlan tömegeket /kerekek, fékberendezés, kerékfelfüggesztés részei/. E különböző tömegeket rugók kapcsolják egymáshoz. Ennek következtében egymásráhatások következnek be úgy, hogy a két tömeg egymástól függetlenül különböző frekvenciatartományban rezeg /leng /. A két tömeg közé lengéscsillapítót szerelve a lengési amplitúdó csökken, a lengés rövidebb idő alatt megszűnik. Az autó súlya előfeszíti a rugókat, a rugó keménységétől függően, kemény rugót kevésbé, lágy rugót nagyobb mértékben. Lágy rugó esetében a karosszéria súlya nagyobb deformációt okoz, ezáltal a gödörbe menet a kerék nagy sebességgel halad a gödör aljáig. És most jön a probléma, az autó halad tovább és a gödörből kijövet jön nagyarányú deformáció a gumiabroncsra, mert kis felületen érintkezik a gödör általában éles szélével. Ez a szövetváz szálának  szakadásához vezethet, és megjelenik a gumi oldalán a dudor, ami életveszélyes főleg az első kerekeknél. A kerék ütközése gödör széléhez erőteljes lassulást eredményez. Elsősorban nagy megterhelést ütésszerűen kap az alsó kerékfelfüggesztés, kormánytolórúd, nyomtáv stabilizátor, kerékcsapágy. Ha ezek az alkatrészek károsodtak, azt jelzik, zúgó hang a keréktől, koppanás kanyarodás közben, és a ha a kormány húz valamelyik irányban.

Milyen erők hatnak az autóra, ha lassító küszöbön /fekvő rendőrön/ megyünk át?

Hasonló a helyzet ha lassító küszöbbel /fekvőrendőrrel/ van dolgunk. Ebben az esetben a nagyobb tömegű karosszéria egyenlőre nyugalomba marad, csak a kis tömegű kerék gyorsul nagy sebességgel felfelé, eközben a rugó összenyomódik. A karosszériára a rugóútnak megfelelő csekély erő hat, a talajhullám mögött az előfeszített rugó lefelé nyomja a kereket, ezáltal a kerék nem távolodik el az úttesttől ha megfelelő sebességnél tesszük ezt.

Tehát ha gödröt észlelünk célszerű gázlevétellel és enyhe fékezéssel reagálni, gázlevételkor belép a motorfék /hatásfoka függ a sebességfokozattól,kisebb fokozatban erősebb, nagyobb fokozatban gyengébb/ és az üzemi fék, jelentősen lelassítja az autót. Ezzel a reakcióval 50 km/óráról 7-8 méteren belül lelassulunk 20-25 km/órára. Ilyen vezetéstechnikával nem  károsodik járművünk és a közlekedésben örömünket leljük, nem pedig bosszúságunkat.

Mindenkinek baleset, és meghibásodás-mentes autózást kívánunk!

Forrás: Infobomba
Szerző: Kósa Béla